Múlt hónapban (július 5) avatták fel Kasztrióta György, azaz Szkander bég mellszobrát a Városligetben. A szobrot nem messze Vajdahunyadvárától, a Platán sétányon helyezték el. Az alkotás a 15. századi magyar–albán együttműködésnek kíván emléket állítani elsősorban, hiszen ekkor hatalmas küzdelmek folytak a Balkán-félszigeten az Oszmán Birodalom politikai hegemóniája ellen. A balkáni államok többsége gyakran rövid ellenállást tanúsítva, de kénytelen volt behódolni, egyedül a Magyar Királyság sikerein felbuzduló albánok nem adták könnyen magukat a megszállóknak. Az albán Szkander béget folyamatos ellenállása révén 1461-ben az oszmán szultán elismerte ténylegesen Albánia fejedelmének.

Agim Rada albán szobrászművész alkotásának leleplezésén jelentős albán kisebbség volt jelen, amelynek keretein belül az albán nagykövet kifejtette, hogy a szobor azon kívül, hogy a két ország közötti évszázados barátságot szimbolizálja, minden olyan európai polgár hőse is, aki hisz a szabadságban.

Miért olyan jelentős az, hogy az albán török hős szobra végre kiállításra került hazánkban? Nos, a tervek szerint már 2017-ben szobrot kívántak állítani a tiszteletére, ami egy magyar szobrász által el is készült, azonban a tetszése nem nyerte el az albánok tetszését, mivel ők nem tisztán albán vonásokat véltek felfedezni rajta, hanem inkább egyfajta kevert szláv jellemzőket, ami összemossa ezeket a népeket. Így sajnos ez a szoborkísérlet meghiúsult – nem véletlen, hogy a mostani szobor egy teljesen más perspektívából világítja meg Szkander béget, hiszen a jelenlegi alkotás a leghíresebb ábrázolása, a tiranai szobor másolata.

A 2017-es egészalakos „szláv” szobor

Noha csaknem öt évnek kellett eltelnie, hogy a „hibás” szobrot felváltsa egy albán alkotás, ami méltóvá válhat a kiállításra, addig Koszovóban új szobrokat avattak ezen együttműködés keretében. 2019 őszén ugyanis Prizrenben felavatták Szkander bég harcostársának, Hunyadi Jánosnak a bronz mellszobrát a Római Katolikus Katedrális udvarában. A szobor lábánál mellesleg négy nyelven (albánul, szerbül, magyarul, és angolul) szereplő felirat állít emléket a magyar–albán kapcsolatoknak. 2020 tavaszán pedig ismét új szoborral gyarapodott a katedrális előtere, ugyanis Hunyadi János mellé helyezték Szkander bég mellszobrát is, ami szintén Szabó Tamás szobrászművész alkotása volt. Ezt követte 2021, amikor Magyarországon is szobrot emeltek a két ország közötti együttműködés keretén belül Szkander bég tiszteletére.

Mégis ki is volt Szkander bég? Nos, az egyik nagy albán famíliának, a Kasztriótáknak volt a leszármazottja, aki az oszmán hódítás következtében a szultáni udvarba került, ennek köszönhetően szerezte meg érdemeit, amely révén a bég nevet is viselhette. A Szkander név pedig Nagy Sándor török Iszkander megnevezéséből származik. Hunyadi János hosszúhadjárata során (1443–1444) az oszmán seregek ellen fordult és átállt a támadók oldalára. A hadjáratból hazatérve visszafoglalta ősei családi fészkét, Kruja várát, amit életében nem tudott elfoglalni tőle a szultán akárhány ostrommal is próbálkozott. Hunyadi Jánossal folyamatos diplomáciai kapcsolatban voltak, többször is megpróbálkoztak egyesíteni seregeiket, de ezt vagy az oszmánok, vagy a velük szövetséges balkáni népek akadályozták meg (pl. szerbek). Albániát gyakran kétfrontos háborúban hol az oszmánok, hol pedig a velük szövetséges velenceiek ellen védte meg. Haláláig az oszmán terjeszkedés egyik sarokpontja volt az albán-kérdés, s küzdelmeivel gyakran adott erőt a már behódolt népeknek az oszmánok elleni felkelésre.

A prizreni katedrális udvarán található emlékszobrok.

Véleményem szerint ez egy nagyszerű kezdeményezés mindkét ország részéről, hiszen Szkander bég és Hunyadi János harcai már a korban példaértékűek voltak, ahogyan szembeszálltak a három kontinensen terjeszkedő Oszmán Birodalom ellen, s ha reménytelenül is, gyakran a nyugati hatalmak támogatását mellőzve küzdöttek. Ide tartozik Nándorfehérvár 1456-os megvédése is, ami jól bizonyítja a védekező, harcedzett országok és népek rátermettségét és elszántságát is. Ha többet szeretnél tudni az oszmánok terjeszkedéspolitikájáról, akkor arról itt olvashatsz többet, ill. itt található egy sorozatkritika az oszmánokkal kapcsolatban.

Források: 1, 2, 3, 4, 5

Képek: kiemelt, 1, 2