Először is magáról a könyvnek a címéről. A könyv eredeti címe Wonder, ami R. J. Palacio tollából származik, ami magyarul Csodácska címen jelent meg. Azonban a 2017-es film adaptációt követően a magyar fordítása Az igazi csoda lett – noha eredeti nyelven ugyanaz maradt a film címe is, ami egyben a könyvé is. Maga a történet olyan igaz, őszinte emberi érzésekről szól, amely nem egy olvasó szemébe csal könnyeket a könyv olvasása során. A Csodácska (a könyv eredeti címét használva) az a mű, amely rámutat minket arra, hogy nem minden a külső, hanem a belső dolgok azok, amelyek igazán meghatározzák az embert.

A történet ugyanis a főszereplő kisfiú szeméből láttatja az eseményeket, aki arcdeformitással született. Ennek következtében a kis Auggie nem járhatott iskolába, azonban ötödikes korában a szülei elhatározzák, hogy iskolába kell járnia, úgy, mint a többi gyereknek. Auggie újoncként kerül be az iskolába, ahol a vele egyidős gyerekek kigúnyolják, megvetik, ami nehezíti őt a beilleszkedésben. Mindezek miatt a barátság és az elfogadás központi helyet foglal el a műben.

Az író Jack és August kapcsolatán keresztül bemutatja a barátság fontosságát, ugyanakkor törékenységét is. A mű jól rámutat arra, hogy a hamis barátok azok, akiknek folyamatosan meg kell felelnünk, azonban tudjuk jól, hogy ezek azok az emberek, akikre soha sem lehet számítani a bajban. Az igaz barát pedig az, akit nem érdekel soha semmi körülmény, mindig kiáll az ember mellett.

Nem a születés határozza meg azt, hogy az életben az ember a jó, vagy a rossz oldalra áll, a jó vagy a rossz utat választja, hanem csakis a döntések, amiket a legválságosabb pillanatokban hoz meg az ember – csak ez képes megfelelő mértékben formálni az egyén szerepét és döntéseinek súlyát. Ezt jól mutatja, hogy egy jó ember ki tud keveredni egy rossz társaságból, amire leginkább baj esetén nyílik lehetőség, amikor egy védtelen társukat kell megmenteni.

Erre tökéletes példát az iskola ad, mert gyerekek sokkal nyersebbek és gonoszabbak tudnak lenni. Ha valami, vagy valaki nem olyan, mint ahogy ők akarják, akkor azt a tömeg gyakorta kipécézi magának, megveti és bántja. Ez az emberi gonoszság, ami úgyszintén minden emberben ott lappang legbelül – a kérdés már csak az, hogy ki mennyi teret enged ennek magában.

Ez a mai világ egyik legnagyobb társadalmi problémája. Van a tömeg és a támasz nélküli egyén. Ez nagyon kevés, mivel általában mindenki meg akar felelni a másiknak, a többségben levőknek, csak azért, hogy a győztes oldalon álljanak legtöbbször, vagy éppen ellenkezőleg, ne ők legyenek végül a vesztesek. Sajnos csak kevesen képesek arra, hogy kiálljanak a sorból és azt tegyék, amit igazán szeretnének és azzá váljanak, akik igazán szeretnének lenni. Ha valaki különc vagy van valami testi hibája, akkor ő automatikusan a sokaság célpontja lesz. Segítséget csak az igazi barátok és a család képes nyújtani.

A család központi funkciót tölt be Auggie életében, hiszen ők azok, akik támogatják, segítik és vigasztalják is, ha arra van szüksége, hiszen a szülők mindent megtesznek azért, hogy a legjobb helyzetben tudhassák gyermeküket. A történet jól ráfókuszál arra, hogy a legfontosabb az életben a szeretet, a barátság és az elfogadás. Hiszen csak ezek visznek előre bennünket az életben.

Alapvetően mindenki számára ajánlom a könyvet, hiszen ez egyetlen ember polcáról sem hiányozhat, mivel története és tanulsága alapvető emberi tulajdonságokkal bír. Úgy gondolom, hogy a mai világunk szerves részét képezi ez a történet, amiért véleményem szerint kötelező olvasmányként is fel lehetne adni a diákság számára, hogy mindenki okulhasson a kis Auggie történetéből.