Sokáig én sem figyeltem fel arra az építményre, ami inkább egy püspöki templomnak, vagy egy kezdetleges erődítménynek tűnhet első látásra. A Tettyéről szóló cikksorozatomhoz gyűjtöttem éppen anyagokat, amikor váratlanul belebotlottam a Mindenszentek templomának meglehetősen különleges, titokzatos, de mégis mérhetetlenül érdekes és izgalmas történetébe. Ebben a templomban ugyanis sokkal több van, mint amit az ember először feltételezne róla – mára ugyanis házak és épületek övezik (pl. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara székháza) minden oldalról, szinte észrevétlenné téve ezt a hatalmas történettel és hajdani központi funkciókkal rendelkező templomot. Többek között a székesegyház után ez Pécs másik legrégebbi temploma is.

A templom pontosan a Tettye és a Majorossy Imre utcák torkolatában helyezkedik el. Emlékszem, gyerekkoromban is csak azért figyeltem fel erre a kis építményre, mivel a templom egy fallal körülvett dombon helyezkedik el, s ez valahogy nem illett bele a Tettye utca alakította, szorosan egymásra épülő mediterrán jellegű házak széles karéjába. Furcsálottam is akoribban, de erre mára megleltem a választ: a középkorban ugyanis a templomok jelentős részét temetőnek használták! Ezek alapján nem csoda, hogy a kőfallal bélelt udvar belsejében barokk sírkövek is megtalálhatóak. Ehhez a történethez hozzá tartozik az is, hogy a templom belsejében a padozatba süllyesztve nyolc sírkő található, ami alapján arra következtethetünk, hogy a templomban is sor került temetésre… Ez azonban minden bizonnyal csak a 18. századig lehetett engedélyezve, főként, hogy 1832-ben beszüntették a templom melletti temetőt – maradványait pedig a templom alatt található kriptába ömlesztették bele.

Története

A templom építése kérdéses, azonban felszenteléséről pontos adatunk van. 1157-ben, II. Géza (1141–1162) uralkodása idején szentelték fel. Eredetileg egyhajós, román stílusban épült, azonban a 15. és a 18. században is átépítették – utóbbinak köszönhetően nyerte el a ma is megcsodálható barokk formáját.

Akik jártak már a templom közelében, azok számára felvetülhet a kérdés, hogy vajon mégis mi célból épült ez a templom éppen a ma ismert középkori város falain kívül? Hiszen nem messze innét, a Tettye utca kezdetén átellenben láthatjuk Pécs városának középkori városfalait. Nos, mint azt már a Tettye varázslatos kincsei cikksorozat bevezető részében említettük, szabályos ipari központ jött létre a középkor folyamán a ma Tettye-patakként ismert Malomséd/Malomszeg mentén a bő forrásadottságoknak köszönhetően. Egyes feltételezések szerint itt helyezkedhetett el az árpád-kori város magja, ipari központja, ezért ez a templom elsősorban az itteni munkások számára létesült.

A történelem azonban nem várt fordulatot eredményezett a 16. század során. Pécs török elfoglalását követően a város keresztény templomait elvették és a legjelentősebbekből dzsámit hoztak létre – mint ismeretes ez történt a Szent Bertalan Plébániatemplom esetében is, amely helyén ma már a tényleges Dzsámi áll a város főterén. Általánosságban azonban a törökök biztosították a lakosságot saját vallásuk megőrzésében és gyakorlásában, így pedig minden ilyen településen megmaradt egy templom, amelyet az összes keresztény felekezet használhatott (ekkoriban ugyanis a reformáció a virágkorát élte!). Így lett a templom földrajzi helyzete a megmaradásának egyik alapja, hiszen a városon kívül helyezkedett el, így nem törődtek vele a török megszállók. Ennek következtében történhetett, hogy török hódoltság időszakában ez a templom maradt meg egyedül Pécs keresztény templomaként. Nem véletlen, hogy egyszerre használták ezt a katolikusok, reformátusok, és az unitáriusok is.

A Pécsi Disputa

A Pécsi Disputa egy, a korszakban nagy port kavaró hitvita volt, amire 1588-ban került sor, és Pécsen, azaz a Mindenszentek templomában került rá sor. A hitvita Válaszúti György unitárius pap és Skaricza Máté ráckevei kálvinista között zajlott heves érveléssel. Ennek okát pedig Decsi Gáspár tolnai lelkész nyilatkozata szolgáltatta, aki eretneknek nyilvánította a pécsi unitáriusokat. A legfőbb problémát az jelentette ebben a kinyilatkoztatásban, hogy a 15. századi Pécs városában döntően unitáriusok éltek, ill. ezzel együtt járt egy csomó kereskedelmi-gazdasági tiltás is, ami miatt a pécsieknek kötelességük volt tisztázni magukat.

A 17. századra inkább már csak unitárius templommá kezdet válni, amelynek betetőzése volt az 1628-as pestisjárvány, amely leginkább a katolikusokat sújtotta nagy arányban – ezek után már csak unitárius istentiszteletet tartottak a templomban. Később ismételten katolikus templommá lett, majd a török kiűzésének idejében a jezsuiták kezébe került, s a város visszafoglalásakor a székesegyházon ejtett károk miatt a püspöki templom is ez lett egy ideig – főként, hogy a püspök is a templommal szembeni házban lakott.

Érdekességek

Érdemes szót ejteni a templom tornyában felszentelt harangok számáról is, ugyanis nagy valószínűséggel mindösszesen hat ilyen harangra következtethetünk. Ezek közül egyiket az I. világháború okán vették le és olvasztották be, míg másikat pedig a II. világháború végett szedték le a toronyból és ott helyben az utcán összetörték, majd elszállították. A templom krónikája ugyanakkor feljegyezte, hogy egy darabot megőriztek ennek a maradványaiból, hogy bekerülhessen majd az őt követő új harang anyagába. 1935-ben egy karmelita kolostort építettek a templom északi oldalához, amely eredetileg egy apácazárda volt – ma ezt az épületrészt a Hittudományi Főiskola használja.

A kevésbé turistaközpontú templom műemléki védettség alatt áll. Mindezek mellett azonban érdekesség, hogy a templomban nincs rendszeres mise sem, csak minden évben november elsején, búcsúnapján tartanak ott a hívek számára. Ettől függetlenül minden csütörtökön sor kerül itt vecsernyére, ami azonban csak kevés ember számára köztudott – ahogyan ennek a rendkívül gazdag templomnak a története is.

A Tettye varázslatos kincsei cikksorozat megjelent részei:

A Tettye varázslatos kincsei – bevezető

A Tettye varázslatos kincsei – 1. rész: A Tettyei Romok

A Tettye varázslatos kincsei – 2. rész: A Tettye-forrás

A Tettye varázslatos kincsei – 3. rész: A Pintér-kert

A Tettye varázslatos kincsei – 4. rész: A Mésztufabarlang

A Tettyéhez kapcsolódó blogbejegyzésem:

A Tettyei Díszkút története

Források: 1, 2, 3

Képek: kiemelt, 1, 2, 3