Augusztus 8-án, vasárnap véget érnek a 33. modern kori nyári olimpiai játékok Tokióban, amelyet a járvány miatt a hagyománytól eltérően páratlan évben rendeztek meg. De miért nevezzük modern kori olimpiának? Mi volt a kezdeti célja? Ezekre a kérdésekre keresünk választ ebben az írásban.

Modern kori olimpia előzménye

393-ban I. Theodosius római császár betiltotta az ókori görög olimpiai játékokat, amely meghatározták az ókori kultúrát. Ezt követően a 18. században került újra előtérbe a felvilágosodás eszméivel, s 1796-ban a forradalmi Franciaországban az antik játékok felelevenítése okán megszervezték az első Köztársasági Olimpiát.

A 19. században több területre kiterjedő ásatásokat hajtottak végre Görögországban, amely keretén belül fény derült az ókori olimpiai játékok történetére is. Erre alapozva értelmiségek és sporttársaságok mozgalmakat szerveztek sport és sportjátékok iránti lelkesedés kifejezésére – ilyen például a Skandináv játékok (1834), a Zappász Olimpia (1859) vagy a Munch Wenlock Játékok (1869. Mindegyik szerveződés csak regionálisan érvényesült, s csak a helyiek, az adott ország vagy régió lakosai vettek részt rajta. A változást a francia történész és pedagógus Pierre de Coubertin tevékenysége hozta el. Úgy gondolta a testnevelés fontos a tudat kialakításában, s ez vezérelte az olimpia újjáélesztéseben, amelyet egy nemzetközi multisporteseményként képzelt el.

Szervezés körülményei

1892 novemberében a Francia Atlétikai Sporttársaságok Uniójának 5. születésnapja alkalmából Coubertin összehívta az értelmiségieket és művészeket a Sorbonne Egyetemre, ahol beszédet tartott a testnevelés fontosságáról és az ókori olimpiai játékok feltámasztása érdekében. Összességében sikeresnek mondható, mert az érdeklődést felkeltette, de ennél tovább nem jutott ekkor még. Coubertin nem adta fel, s 1894-ben olimpia kongresszust hívott össze Párizsba, ahol többek között megjelent II. Leopold belga király, Edward walesi király, I. Konstantin császár, William Penny Brookees, a Munch Wenlock Játékok szervezője és Dimitriosz Vikelász, aki Görögország képviseletében jelent meg a Zappász Olimpia főszervezőjét helyett. A kongresszuson Coubertin elérte célját, megszerezte a támogatottságot és megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot.

Az alapokat lerakták, kezdődött a tervezés mikor és hol rendezzék meg újra az olimpiai játékokat. Felmerült tervként az 1900-as évre tervezett Franciaországi világkiállítás, de addig nem akartak várni, így az évet 1896-ban határozták meg. Helyszínt tekintve szóba került Magyarország, mivel erre az évre tervezték megszervezni a millenniumi kiállításokat. Felmerült még London neve is, de végül az olimpia szülőhazájában, Athénba szervezték meg az első olimpiát.

Azonban Görögország ekkor pénzügyi gondokkal küszködött, s miután kiderült, hogy háromszor nagyobbak a költségek a tervezetnél, a görög király visszamondta az anyagi hozzájárulást. Erre válaszul, segítség gyanánt Coubertin szervezőbizottságot hozott létre, de a bizottságon belül ellentétek és problémák merültek fel. Vikelász – akit az olimpia elnökévé választottak – I. Konstantin császárral létrehozta a Hellén Olimpia bizottságot, amelynek első feladata volt az adománygyűjtés. Adomány folyt be a görög diaszpórákból, bélyeg- és jegyeladásokból, valamint a görög királyi család és Georges Averoff támogatásából, amelyből felújították a Panathéné márvány stadiont. Ezeknek köszönhetően 1896. április 5-én megnyitották az első modern kori olimpiát, 1503 évvel az utolsó ókori görög olimpia után.

Sportágak

1894-ben megszervezett olimpiai játékokon 9 sportág szerepelt: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás. A játékokon csak amatőrök vehettek részt, szerezhettek kvótát – a vívás kivételével –, mert nem engedélyezték a sportból élőknek a jelentkezést. Ez főként a franciák tekintetében volt fontos kiemelni, mivel náluk volt ekkoriban jelentős élsport, valamint fontos megjegyezni, hogy ebben az időben kezdett a sport igazán tömegessé válni. Ebből kifolyólag nem rendeztek csapatsportokat, mivel ott profik játszottak.

Labdarúgást külön szerveztek, de nem ismerték el olimpia játékként, valamint krikettet terveztek, viszont érdektelenség miatt elmaradt. Ezeken felül vízilabda is tervben volt, azonban a görög környezeti sajátosságok ezt nem tették lehetővé. Érdekesség a sportokat nézve, hogy a súlyemelésben és a birkózásban engedélyezték a test a test elleni harcot, mivel úgy vélték, a versenyzők kevésbé erősek, mint az ökölvívók. A magasabb társadalmi osztályok sportolási lehetősége volt a tenisz, úszás és a vitorlázás, azonban utóbbi a rossz időjárási viszonyok miatt elmaradt.

Az első olimpia játékokon – ahogy a görög játékokon is – nem vehetettek részt nők, de egy görög édesanya ennek ellenére is indult a maratonon, amelyet 5 és fél óra alatt teljesített oly módon, hogy a stadionba, vagyis a célba nem mehetett be. Kísérletet tett elismertetni eredményét, de nincsenek feljegyzések, hogy elért volna vele bármit is a bizottságnál…

Résztvevők

A források eltérően nyilatkoznak a résztvevő felek számát illetően. A legvalószínűbb adat szerint 14 ország vett részt az első modern kori olimpián, de van olyan dokumentum, amelyben 12 országot írnak, kihagyva Bulgáriát és Chilét, vagy 13 országot jegyeztek fel Olaszország kihagyásával. Ezenfelül fontos megemlíteni Egyiptomot, mint résztvevő országot. Van olyan dokumentum, amelyben feltüntetnek egy brit-görög-egyiptomi hármas állampolgárú teniszezőt, azonban ebben az esetben fontos szem előtt tartani azt a tényt, hogy Egyiptom ekkor angol gyarmat volt.

Magyarország részvétele

Az Osztrák–Magyar Monarchia mindkét állama kvótát szerzett az olimpiára. A magyarok 6 sportágban 7 sportolóval vettek részt a játékokon – kimagasló eredménnyel. Az első olimpiai bajnoki címet Hajós Alfréd szerezte meg úszásban, az élen teljesített 100 méteren és 1200 méteren is. Dáni Nándor szerezte meg az ország egyetlen ezüstérmét 800 méter síkfutáson. Bronzéremből hármat szereztek meg. Szokolyi Alajos 100 méteres síkfutáson, Kellner Gyula maratonban – igaz, negyedik helyen ért be, de az egyik dobogóst kizárták, mert a táv egy részét szekéren tette meg – és a szerb nemzetiségű Tapavicza Momcsilló egyéni teniszben.

Ezeken felül pontot szerzett Szokolyai Alajos hármasugrásban, Tapavicza Momcsilló kötöttfogású birkózásban és kétkaros súlyemelésben. Két nevet érdemes még kiemelni, akik szintén részt vettek az olimpián, ők pedig Kakas Gyula és Wein Dezső, de eredményeikről nincsenek hiteles források.

Modern kori olimpia változásai

1896-ban rendezték meg az első modern kori olimpiai játékokat, amelyen a vívás kivételével az amatőrök jutottak szerephez, s próbálhatták ki magukat akár több sportágban is. Azóta minden 4. évben megrendezik az olimpia játékokat, ami azonban több változáson is átment az évek során. 1900-ben a II. Párizsi olimpián vehettek először részt hivatalosan nők. 1984-es Los Angeles-i nyári olimpián szerezhettek hivatalosan kvótát profi sportolók. Ezt követően 2020-as Tokió olimpián – amelyet a járvány helyzet miatt egy évvel elcsúsztattak – lehetett először gördeszka és szörf sportágban nevezni.