Hosszú hétvége végéhez közeledve, az augusztusi ünnepek lezárultával elevenítsük fel kit is ünnepeltünk meg most. Ki is volt István király, hogyan szerezte meg a trónt, majd tette egységessé és erőssé a korábban tagolt törzsi államot? Hogyan vitte véghez az államalapítást, milyen nehézségei adódtak és mily módon küzdött meg vele? Jelen írásomban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

István apja, Géza fejedelem a többi törzsfőkkel ellentétben nyugat felé fordult. Nyugati keresztény vallást vett fel és térített az országon belül. Lányait Nyugat-európai nagyurakhoz adta feleségül, fiának megszerezte a bajor hercegnő, Gizella kezét. Gizella kísérete német lovagokból, egyházi emberekből klerikusokból állt – ezenfelül német betelepülök is érkeztek az országban. A német befolyás következtében alakult ki a Királyság államszervezete, egyháza és ennek köszönhető a hivatali írásbeliség meghonosítása is.

Közigazgatás

István elsődleges feladatai közé tartozott az egységes királyság megszervezése. Államszervező harcokon keresztül először Koppányt győzte le, aki a trónutódlás miatt szállt szembe vele, aztán a keleti keresztény nagybátyját, Gyulát. Az utolsó Ajtony törzse volt 1030-ban, vagyis elmondható, hogy uralkodása egészét kitette az egyesítés. Ebből következik a közigazgatási szervezet kiépítése, vagyis a megyerendszer kialakítása. Az ellenállók legyőzésével párhuzamosan megindult a Magyar Királyság megszervezése, vagyis a megyeszervezet és az arra épülő egyházszervezet kialakítása.

A királyi birtokokat különböző rendeltetésű és jellegű ispánságokba szervezték, amely középpontjában a helyreállított vagy új építésű vár állt, amellyel a királyi hatalmat biztosították. A várfallal körülvett terület és a rajtuk élő várnépbeliek alkották a várispánságot. Egy megyében akár több várispánság is lehetett, de csak egy ispán volt, aki intézte mind a megye, mind az ispánságok ügyeit. Feladatköréhez tartozott a hadvezetés, az adószedés (pl.: szabadok dénárai, vámok), illetve az ispánság területén a bíráskodás – a megye területén a billogosok látták el ezt a funkciót – és az ispán tevékenységét segítette a tisztikara.

A váralján a hét meghatározott napján heti piacot tartottak. Eredetileg vasárnap, de az egyház kérésére szombatra tették át. Idővel egyre több faluban tartottak piacot – lehetőség szerint különböző napokon, hogy a kereskedők minél több helyre el tudjanak jutni (erre utalnak településnevek is, pl.: Hetvehely, Kéthely, Szerdahely…)

Egyházszervezet

A letelepedő magyar törzsek pogány szokások szerint éltek. A keleti részen Gyula keleti keresztény vallást vette fel és Bizáncból kért térítő papokat. Ezzel szemben Géza nyugatorientáltan gondolkodott. Trónra lépése után kapcsolatba lépett Nagy Ottó német-római császárral, követeket küldött és térítőpapokat kért. A kezdeti lendület az ellenállás miatt lecsökkent. 995-ben Adalbert püspök érkezése adott új lendületet a keresztény hit terjesztésének. Források szerint ő keresztelte meg Géza fiát, Istvánt. Köztudott ugyanis, hogy Géza családját is megkereszteltette, de ő maga pogány hagyományok szerint élt. A fejdelem kezdeményezte az első apátság, a pannonhalmi apátság építését, illetve az első püspökség létrehozását Veszprémben. Ez volt István feleségének, Gizella bajor hercegnőnek a városa, székhelye. Ettől a német intenzitású helytől távolodott el István és létrehozta a saját székhelyét Esztergomban, amely a későbbiekben koronázási város és 1001-től az első érsekség központja lett. A következő püspökséget Erdélyben hozta létre 1003-ban Gyula legyőzése után, majd az ország további részének elfoglalásával újabb püspökségeket alapított (pl.: győri, pécsi, egri püspökség).

1002-ben befejezödőtt a pannonhalmi apátság megépítése, ezt követte 1019-ben a zalaváci és 1038-ban a pécsváradi apátság. Ezen kívül társaskáptalanok jönnek létre, a legkorábbi a Székesfehérvári, amely az állam második központja lesz.

Törvénykezés

9-10. század törvénykezésének alapja a szokások és hagyományok voltak, felépítését a kazár modell jellemezte, vagyis a kettős fejedelemség. Árpád halála után nincsenek feljegyzések újabb fejedelemről, vagyis hanyatlani kezdett a fejedelemség és elkezdett kialakulni a törzsi állam. A törzsi állam tagolt képet mutatott, mégis a nemzetségek közti kapcsolat azt eredményezte, hogy háború idején összefogtak. A viták eldöntése vérségi kötelék szerint szerveződött nagycsaládokra, nemzetségekre, az azokon túlnövő konfliktusok pedig a fegyveres népgyűlésé.

István egyeduralkodó volt, de nem zsarnok, erről tesz tanúbizonyságot a keresztény erények gyakorlása és a királyi tanács működése. Törvényei a királyjoghoz kapcsolódnak, a régi hagyományokból, szokásjogból a büntetőrendszert vette csak át. István törvényei eredeti formában nem maradtak fenn, hanem az Admanti kódexben jegyezték fel két részben.

 

Ha pedig a hozzá kapcsolódó ünnepről szeretnétek bővebben olvasni, ide kattintva megtehetitek!