A dinnye a nyár egyik gyümölcse, amely a nyári nagy melegekben lehűtve, magas víztartamának köszönhetően kiváló szomjoltó. Két főtípusa a görögdinnye és a sárgadinnye, valamint ezeknek a különböző formájú és ízű fajtái. Sok helyütt már nyár elején, júniusban is lehet találkozni a dinnyével, azonban azt fontos tudni, hogy igazi, édeskés ízét a meleg hatására nyeri el, vagyis az igazán finom, lédús dinnye júliustól augusztusig érhető el.

Manapság több helyen is úgy tartják, hogy a virágzó szezon augusztus 10-én hanyatlani kezd a Szent Lőrinchez kötődő hagyományok miatt. Azonban valószínűbb, hogy a Lőrinchez kapcsolatos szokások szeptember 5-éhez fűződnek, mivel régebben a dinnyeszüret nem kezdődött ilyen korán, hanem augusztus közepén szedték le az első dinnyéket. S mi ez a Lőrinc napi hagyomány? A szájhagyomány szerint e napot követően megváltozik a dinnye íze és sokkal kásásabb lesz. Ezt a hiedelmet a mai napig tartják a Csallóközben és Drávamentén is.

Görögdinnye

A görögdinnye az egyik legelterjedtebb nyári gyümölcs. Afrika déli részéről származik, onnét terjedt el Kínába, majd Európába. Az első termesztés helye ismeretlen, azonban az biztos, hogy kb. 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban hieroglifával megörökítettek egy görögdinnyeszüretet, valamint gyakran helyezték a növényt fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra.

Nagyon sok fajtája ismert világszerte, s mindegyiknek meg van a sajátos tulajdonsága, hasznossága. Régebben a sötétzöld héjú és piros belű volt a legelterjedtebb, azonban manapság a Crimson fajta, amely gömbölyű alakú, csíkos héjú és piros belű. Az emberi igény következtében egyre népszerűbbé válik a magszegény dinnye, amely esetében fontos kiemelni, hogy nem maghiányos, mert tartalmazz magokat, de azok fejletlenek, úgynevezett „léha magok”. Kevésbé elterjedt a Tiger – vékonyabb csíkú – és a Jubile – csíkos és hosszúkás. Ezek mellett fontos még kiemelni a kevésbé népszerű, mégis ugyanolyan finom (vagy még édesebb) fajtájú sárgahúsú görögdinnyét is.

Miért hasznos a görögdinnye? Magas a víztartama, amely a nyári melegben nagyon jó szomjoltó. Ezenfelül jelentős antioxidáns forrás, valamint magas a vitamin (A-, B-, C-vitamin) és ásványi anyag (kálium, magnézium, cink, szelén, vas) tartalma.

Sárgadinnye

A másik nagyon népszerű dinnye a sárgadinnye. Ázsiában őshonos növény, azonban eredete kérdéses. A legrégebbi írásos feljegyzés perzsa származásra utal, de a genetikai vizsgálatok alapján indiai eredetű. Európába az örmény kereskedők hozták be a magot, rendszeres termesztése mégis a 8. században indult meg az Ibériai-félszigeten arab hatásra. Ezeken felül fontos még megjegyezni, hogy megjelenik egyiptomi freskókon, Vergilius műveiben, sőt még Homérosz is említést tesz a dinnyéről az Iliászban.

Alacsony szénhidrát- és zsírtartalmának köszönhetően széleskörben fogyasztható, de magas cukortartalma miatt a cukorbetegnek kerülnie kell. Számottevő mennyiségben tartalmaz vitaminokat (A-, B1-, B2-, B3-, B6-, B9-, C-vitamin) és ásványi anyagokat (vas, kalcium, foszfor, mangán, kálium, magnézium, réz, cink, kobalt és béta karotin, amely az A vitamin előanyaga). Ezenfelül fontos megemlíteni, hogy élelmi rostban gazdag, amely emésztési panaszok esetében jelentős tulajdonság.

Kiválasztásánál fontos szempont, hogy ne méretét nézzünk, mert minél nagyobb annál jobb körülmények között termesztették – nem csak a talaj és éghajlati adottságok játszanak nagy szerepet a megfelelő körülmények esetében, hanem a vegyszerek, a térfogatnövelő szerek is. Ezenfelül jelentős tényező az illat és a dinnyehús színe. Az a jó sárgadinnye, amelynek kellemes édeskés illata van, mert ha nincs illata, akkor éretlen vagy régen szedték le, ha pedig savanykás az illata, akkor erjedés fázisába lépett. A szín abból a szempontból meghatározó, ha zöld színű, akkor édesebb a dinnye, ha pedig pirosas-sárgás színű, akkor gazdagabb karotinban és flavonoidban.

Ahogy a görögdinnye esetében, a sárgadinnyének is több fajtája van, amely közül egyet szeretnék kiemelni tulajdonságai miatt – ez pedig a mézdinnye.

Mézdinnye

A mézdinnye a trópusi és szubtrópusi Afrikából származik, Egyiptomban 4000 évvel ezelőtt fogyasztották. Innen terjedt el Ázsiába és Európába, majd spanyol tengerészek révén Amerikába. Élénksárga színű és magas víztartamú gyümölcs, amely ennek köszönhetően szaftos ízű, azonban magas a gyümölcscukor tartamú, amely által gyümölcsös aromája és édeskés íze van – ezzel lesz különb íze a rendes sárgadinnyétől.

Nagy mértékben tartalmaz B1-, B2-, C-vitamint, A-provitamint, amely a szervezetben A-vitaminná alakul, valamint magas a kálium, kalcium, vas, nátrium, magnézium és foszfor tartalma. Érdekesség, hogy 150 gramm dinnye fedezi a napi A-vitamin szükségletet és a C-vitamin szükséglet felét.

A többi dinnyével ellentétben a mézdinnye szezonja október és május közé esik, vagyis a téli hónapokban sem kell feltétlen nélkülözni a nyár ízeit. Kiválasztása nehezebb, mint a többinek. Érettség meghatározásánál két fontos szempontot kell figyelembe venni. Ha a külseje sima és kicsit kemény, héja enyhe nyomásra enged, valamint, ha illata enyhén édeskés, akkor megfelelő a fogyasztásra.

A dinnyéket fogyaszthatjuk magukban, nyers formában is, zamatos és lédús formában lehűtve egy-egy meleg nyári nap után nagyon jól tud esni. Azonban, ha időnk engedi fel is használhatjuk, készíthetünk belőle koktélokat vagy salátát – gyümölcssaláta más szezonális gyümölccsel keverve vagy fetasajttal és sonkával egy sósabb saláta.