Sokan azt mondják, hogy a tervezés és a napi rutin elengedhetetlen a sikeres élethez. Persze ezt könnyű mondogatni és gondolkodni rajta, csinálni viszont annál nehezebb. Kell hozzá határozottság,  elszántság, na meg kitartás is. Rengeteg embertől hallottam már azt, hogy mindenkinek arra van ideje, amire szeretné és hogy a sok teendő elvégzését csak akarni kell. Én valahogy ezt sosem tudtam teljes mértékben “elhinni”. Lehet, hogy én működök máshogy, de akárhogy próbálkoztam, sose ment a tökéletes időbeosztás. Akarva-akaratlanul is több idő kell egy-egy feladat elvégzésére, mint amit először gondolok. Reggelente nagyon nehezen kelek fel, plusz nagyon lassan készülődök, aminek köszönhetően gyakran elkések mindenhonnan is. Ráadásul az utóbbi időben csak vizsga, munka vagy egyéb különleges alkalom napja kapcsán vagyok képes korán felkelni. Az számomra lehetetlen küldetés, hogy vizsgaidőszakban reggel 8-tól este nyolcig folyamatosan -csak kisebb szünetekkel-tanuljak, pedig azért néhány tantárgy esetében nem ártana ezt csinálni. Meg nem kéne 2 tanulás között több óra szünetet kihagyni, amit leginkább Tiktokkal töltök el. Emellett akármit csinálok, képtelen vagyok egy nap annyi tételt megtanulni, amennyit eltervezek. Ne kérdezzétek, hogy miért. Egyszerűen nem megy. Ugyanis amikor viszonylag nagyobb mennyiséget veszek át, utána olyan nagy örömmel tartok szünetet, hogy a tervezettnél jóval később folytatom a felkészülést. Este meg már fáradt vagyok, aztán még egy kicsit megerőltetem magam, majd holnap folytatom. Szóval egyszer nagy nehezen végigérek az anyagon, és ha szerencsém van, tudok valamennyit ismételni. Rengetegszer agyaltam azon, hogy miért nem tudok megváltozni, miért vagyok ilyen lassú, miért nem vagyok olyan kitartó és kemény, mint a barátnőim. Azonban ahogy jobban megismerem önmagam és a világot, rájövök, hogy nem szabad másokhoz hasonlítani magamat. Mind különbözőek vagyunk, másban vagyunk tehetségesek és még a “tökéletesnek” tűnő embereknek is vannak nehézségeik. Szóval azt akarom mindebből kihozni, hogy fogadjuk el magunkat és a hibáinkat és nem kell minden percben tevékenykedni! Igenis szükség van a pihenésre, az énidőre és az olyan napokra, amikor nem csinálunk semmit. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy ne legyünk szorgalmasak és kerüljük el a kihívásokat. Találjuk meg az aurea mediocritast az élet minden területén!